Ab-roncs

Mosolyog a bicikli
Egy furcsán hajlított vashalmaz-
mintha muszájból forognának a kerekek
A lábam a pedálon
le kell, hogy nyomjam
tulajdonképpen nem is a gravitáció vonzza le
a mai napig nem tudja senki,
hogyan működik a bicikli.
Téged mi tart ébren?
biztos nem az emlékek-
az mind az álmos tengerek
tetején úszó hulladék;
senki nem akarja, hogy ott legyen,
de az ember akaratlanul
termeli a szemetet
így alakult a társadalmunk
meg úgy, hogy utcagyerekek lopkodják
a biciklim, hogy aztán
forintokért vigyék
lebontsák a vastelepen
minden menthetőt kihalásznak
csak remélik, hogy pár forintot megér
A gumiabroncs veszélyes hulladék
nem égetik el
nem koloncok, csupán éhesek
A lábam a pedálon ragadt
abban nem találtak semmit, ami
használható volna
olyan béna, hogy ez a pár vasdarab
nem rég még volt valami
egy bicikli, történetesen
Ideiglenes ez is
úgy formálják, ahogy
kedvük tartja,
nem hat rá gravitáció sem,
csak a mosoly visszhangja.


Írta: Ahmad Jasmin
Illusztrálta: Kajári Lilian

Vélemény, hozzászólás?